Rendhagyó köszöntő
„Ahol a jólét feledteti a világot, ott a lelkek mélyén kárhozat,
csupa borzalom.” Talán durvának tűnhet ilyen idézettel kezdeni egy karácsonyi köszöntőt, azonban ha igazán belegondolunk rájöhetünk, hogy döbbenetesen igaz ez a mondat napjainkra. Mert abban a világban, ahol az elsődleges cél az anyagiak megszerzése, az egzisztenciateremtés és az a sokat emlegetett „önmegvalósítás” lesz, ott földbe tapossák az igazi értékeket, s láthatjuk ennek következményeit. Ennek köszönhető, hogy a világban sokfelé háborúk törhetnek ki, de még családokon belül sincs igazi béke, talán karácsonykor sem. Ezért van annyi elhagyott, magányos ember, ezért veszítik el sokan barátaikat. Láthatjuk, hogy még a karácsonyból is marketingkampány lesz, a mikulásból (Szent Miklós tiszteletéből) pedig szexszimbólum. Látjuk azt is, hogy az iskolákban megengedik a dohányzást és a kábítószer-terjesztést. A médiában pedig hamis világokat próbálnak velünk „való világként” megetetni. Még sokáig sorolhatnám, de nem teszem; mindössze annyit próbáltam érzékeltetni: néha nagyon reménytelennek tűnik a világ. És ilyenkor szükség van Valakire, aki mindnyájunknak békét és örömet ad. Ő kétezer éve megszületett, de az is kell, hogy minden évben megszülessen a szívünkben. Szerintem erről szól a karácsony. Ezt is kívánom mindannyiunknak: szülessen meg bennünk, és mint egy belülről jövő mosolyt, adjuk át mindenkinek. S akkor talán egy picit jobb lesz ez a világ. Áldott Szent Karácsonyt Mindnyájatoknak!
2002.12.24 |