Szemtől szembe

Szinte érthetetlen volt számomra, hogy miért akarta M. Péter (vagy talán inkább a tanácsadói ?) nyílt színen lefolytatni ezt a csatát, hiszen egy ilyen esemény végkimenetele nem lehet kétséges. Talán a fondorlatos módon felvetett nyilvánosság ötlete mögött az a megfontolás állhatott, hogy Miniszterelnök Úr majd az előzetesen nem egyeztetett körülmények hirtelen megváltoztatásának hatására nem vállalja a küzdelmet, s így Medgyessy vita nélkül, ezzel a gyatra PR-fogással győztesnek állíthatja be magát, mondván: ő készen állt a párbeszédre, de Orbán Viktor cserben hagyta?... Ez a dolog egyébként kísértetiesen emlékeztet az EU-Parlamenti választásra állítandó közös lista ötletére, melynek nem kétséges, hogy valami hasonló volt a célja.

Ám Miniszterelnök Úr most is, - ahogy a lista ügyében is - bölcsebben járt el ellenfelénél, így az újra öngólt rúgott, s ami ezután következett az tényleg nagyon emlékeztet a 2002-es országgyűlési választások előtti vitára, melyről a Magyar Nemzet csak így emlékezett meg: K.O. Talán a mai találkozó még jobban rávilágított a két kormányfő kvalitásai közti különbségekre, mint az akkori. Szükség lenne még néhány ilyen nyílt színi vitára, s akkor a következő parlamentben már nem is lehetne kétséges a polgári erők 2/3-os többsége.

Az egykori titkosügynök újabb trükkel próbálkozott: az előre elküldött témákról elterelve a figyelmet általánosságokról próbált egyetérteni, így megint csak a társadalmi béke megteremtőjének bajnokaként tetszeleghetett volna. Miniszterelnök Úr azonban ügyesen visszafordította a beszélgetést az eredeti témák szerinti medrébe. Bár konkrét javaslatai közül csak 2-re bólintott rá a jelenlegi kormányfő, s ezekre is csak szóbeli megállapodás szintjén; mégis sikeresnek értékelhetjük a párbeszédet. Ígéretet tett ugyanis a státusztörvény gyermekek után fizetendő hátralékának kifizetésére, és a felelősség alól ugyan kibújva de közvetetten még a gyógyszerek ÁFA-csökkentésére is. Bár jól tudjuk, ő már számos ígéretét szegte meg, mégis azt gondolom, a Szövetség be fogja vasalni rajta.

Azokról a kérdésekről pedig, melyekben nem sikerült egyességet kicsikarnia Miniszterelnök Úrnak Medgyessyből, legalább azt kimondatta vele, hogy nem hajlandó támogatni őket, így a sajtó nyilvánosságán keresztül mindenki láthatja, hányadán áll ezekkel a kérdésekkel a kormányfő, nincs többé mellébeszélés. Így tehát nem hajlandó megadni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek az eredetileg ígért támogatást, nem volt hajlandó kimondani az Erdélyi autonómia lehetségességét, nem hajlandó tárgyalni az otthonteremtési támogatások visszaállításáról, sem az árfolyam-nyereségadó újbóli bevezetéséről.

Ahogyan a közjogi ál-javaslatokkal Medgyessynek sikerült magára vonnia a figyelmet, úgy a mai eszmecserével sikerült sokadszor újra elvesztenie maradék támogatóinak bizalmát. Így hacsak a médiának kormánypártokat támogató 95 %-a el nem tussolja valahogyan az ügyet, akkor végre érdemi kérdésekről fognak folyni a közéleti viták. A két államférfi azzal vált el egymástól, hogy lehet szó további tárgyalásokról... én már alig várom a folytatást.

Hírlik, hogy a szocialisták már keresik Medgyessy utódját, ami eddig is érthető volt, de ezután talán már senkinek nem kell megokolni. Úgy gondolom azonban, kár a fáradozásukért, hiszen a miniszterelnöki széket hamarosan újra Orbán Viktor veszi majd át!

Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!

2004.03.01

Többi vélemény