Október 14-15-én az eddigi négy közül a legérdekesebb és legkalandosabb biciklitúrán vettünk részt a szó minden lehetséges értelmében. Rákosfalvai fiatalok, néhány vendéggel kiegészülve összesen 15-en voltunk.

Szombaton hajnali 6 órakor elindultunk, vagyis csak indultunk volna, ha sikerül időben felkelnünk , így kb. fél 7-kor vágtunk neki az útnak. István atyától megkaptuk az úti áldást, ezután felolvastam egy rövid imát, amit a résztvevőknek út közben kellett megtalálni (a fóti templom bejáratánál). Másnap is volt egy ilyen, ez a váci bazilikánál.

De ne szaladjunk ilyen előre, az első állomásunk tehát Fót volt. Itt a kastélykertben reggeliztünk, majd megnéztük a gyönyörű fóti templomot és altemplomot. Máris mentünk volna tovább, ha nem kell a rögtön lerobbant biciklik szerelésével tölteni az időt, ezért 10 percet még pihenhettek az amúgy már ,,nagyon fáradt" zarándokok.

Áttekertünk Mogyoródra, s természetesen első utunk a Hungaroringre vezetett. Már annak is örültünk, hogy egyáltalán bejutottunk a versenypályára, de emellett még külön meglepetések értek. Először is bevittek minket a versenyirányító szobába (ahová még a sajtót sem szokták beengedni), itt kamerákon keresztül láttuk az egész pályát, s innen irányítják rádión a teljes biztonsági személyzetet. Sok kulisszatitkot megtudtunk. Ezután felálltunk a dobogóra (ahonnan pezsgővel locsolnak a versenygyőztesek: http://www.hungaroring.hu/brorganisation/html/hun_k08.htm), majd a box-utcában sétálgattunk. Sajnos a versenyútvonalon nem mehettünk végig biciklivel, mivel épp motorverseny volt a pályán, de így is életre szóló élmény volt.

Miután ettünk egy keveset, Gödöllő felé vettük utunkat. Itt rövid pihenő után indultunk Veresegyházra, ahol éjszakai szálláshelyünk volt. Megnéztük a hely egyik nevezetességét, a medve-farmot, este pedig - a hagyományokhoz híven - paprikás krumplit főztünk. Másnap reggel itt mentünk misére is.

Vasárnap az első állomásunk Őrbottyán volt, ahol az ország egyetlen harangöntő üzeme van. Látogatásunk maradandó élmény volt, egy kis darabot el is hoztunk egy öntőformából. Ezután a vácrátóti arborétumban, csodálatos természeti környezetben pihentünk egy félórácskát, s indultunk tovább Vácra.

Sajnos egy balesetünk is volt: Vác előtt egy vasúti kereszteződésben, ahol a sín szinte majdnem hosszában jött át az úton, Bence elesett, és az álla felrepedt. De vigyázott ránk a Gondviselés, és egy helybeli atyát küldött autóval, aki rögtön be is vitte a váci kórházba. Gyorsan ellátták Bencét, úgyhogy komolyabb baja nem lett, csak annyi, hogy nem folytathatta velünk a túrát, Janiék a kísérőkocsival hazavitték.

Vácon elég kevés időnk volt, ezért csak végigszaladtunk, benézve a Székesegyházba, a Fő téren át, a Diadalív alatt, és a börtönablak előtt. És pár percet eltöltöttünk a Memento Mori kiállításon, ahol nagyon épen maradt holttestek vannak.

Komppal átmentünk a Szentendrei-szigetre, és letekertünk egészen Szigetmonostorig, majd ismét kompra szálltunk, és át Szentendrére. Innen a szokásos kerékpárúton jöttünk haza, Rákosfalvára, de akkor már koromsötét volt. Hazafelé énekelgettünk, ahogy a torkunkon kifért.

A biciklitúra fényképei elérhetők a http://www.extra.hu/biroga/Falva címen.